Az bizonyos, hogy a Rákos-patakot a benne tömegében élő édesvízi rákokról nevezték el, de nem lehet tudni, hogyan keletkezett. A Rákos-patak mondája minderre fényt derít:
"Itt állott hajdan, hogy mikor, senki sem tudja, Ged lovag vára. A derék, szép szál lovag békében élte életét, de történt egyszer, hogy szerelmes lett. Ahogy ilyenkor történni szokott, egyszerűen vége szakadt a nyugodt életnek. A leány, szegény nemesember leánya, csodálatosan szép volt. Szépsége a szomszédos Száda urának, Szadnak is feltűnt. Amikor Ged lovag és a tündérszép leány épp a kézfogójukra készülődtek, a mindenre elszánt Szad elindult elrabolni a leányt. Amikor a leány meglátta a sereg közeledtét jelző porfelhőt, nagyon megrettent, csodáért rimánkodott, hogy ne kerüljön a gyűlölt kényúr kezére. A kérés meghallgatásra talált: a leány rákká változott, és belefúrhatta magát a földbe: Azon a helyen forrás szökellt az ég felé, ennek a neve lett Rákos-forrás. Szad lovag sem kerülte el sorsát: farkassá változott, és nyomorultul pusztult el. Ged lovag pedig még sokáig élt szomorúan, halála után pedig a kis patakban temettette el magát."
Valójában a Rákos-patak kialakulása 20 000 éven belül a legutóbbi jégkorszak befejeződése utáni időre, 12 000 - 16 000 évvel ezelőttre tehető.
Terveink szerint a Rákos-patakról, és a vízminőség-vizsgálatokról készített képek is színesítik majd ezt az oldalt.
|